Olyan szerencsés az, aki tud abban hinni, hogy mindennek oka van. Én is idáig jutottam, mert múlt héten nem épp a kedvező dolgok történtek velem, míg a buszon beugrott, hogy oka van. Ha nem is igaz, jó azzal hitegetni magam, hogy oka kell hogy legyen a rossznak. Mert máshogy nem tudok túllépni ezeken.
Most már egész jó kis mantrává vált, hogy amikor újból felemlítődik, elkezdem mondani.
Oka van, oka van, oka van, oka van.
És valamennyire megnyugszom tőle. Tudom, hogy elég hülye dolog, de használ. Mély levegő, oka van.
