A szobámban rend van, a tankönyveim mélyen el vannak rjetve a dobozokban a szekrény tetején. Már csak 21 olvasatlan mailem van, 196 RSS hírem. Találtam új youtube-kedvenceket, és új idegesítő, megnyerhetetlen játékokat.
Elolvastam a hajnalhasadást, áttanultam egy éjszakát a barátnőmmel, felkeltem reggel 3/4 5-kor, hogy aztán 7-től 16-ig aludhassak.
Volt egy napom, amikor géphez nem tudtam ülni úgy görcsölt a hasam, nem mertem kilépni az utcára, mert rettegtem attól, hogy összeesem, és kórházba visznek.
Arról az emberről pedig nem tudom mit gondoljak, aki a bankettünk után (hétfő) egy nappal letörölt az msn-partnerei közül. Lehet, hogy nem beszélünk töbet, de akkor is. Eddig kellettem vésztartaléknak, ha nincs mástól tételeket kérni?
Megnéztem a How I met your mother... 4. évadát gyorsan, és eltüntettem a sok helyet foglaló fájokat a gépemről. Megváltoztattam az egy éve uralkodó design-t a netvibes-omon (most azt is felfedeztem, hogy animáló hátterem van).
Így telt az első hetem leérettségizett emberként.