Viszont még mindig zavar hogy eltüntették a youtuberól azt, hogy hány videót néztem meg eddig összesen. -.-' Ugyanis az előzményeimbe van képe berakni 146 videót, miközben ma már megnéztem 43-at. Úgyhogy szeretném vissza azt a számlálót...
Viszont már 30-a van, tehát ma lesz a Bereczki-koncert :)
Viszont nem tudom éreztem-e már azt, hogy egy dal pontosan leírja azt amit érzek. Hogy egy dal szinte én legyek ebben a pillanatban. Mert éreztem ilyet persze számtalan alkalommal, de talán ennyire sose. És nem akarok most aludni, mert ez az érzés, hogy valami ennyire összhangban legyen velem... Ezt nem akarom csak úgy elengedni.
"Aztán dalolni kezdett
Az a gyönyörű madár az ablakomnál...
Az a gyönyörű madár az ablakomnál...
Az a gyönyörű madár az ablakomnál..."
Igazából csak azt veszem észre, hogy úsznak el a percek, az órák, a hetek s végül a hónapok. Olyan régen volt már a szeptember, a beiratkozás. De mégis mikor ment el ez az idő? Mit csináltam az elmúlt 3 hónapban?
Nem érzem azt, hogy tudom milyen hónap melyik napja van, pedig természetesen mindig tudom milyen nap van, s mi következik másnapra.
Ma az egyik barátnőmnek mondtam, hogy "igen, igen, pár hónapja" volt valami. Aztán utánagondoltam, hogy de nem lehetett olyan régen, hiszen karácsony előtt volt. De nem lehetett most.. Aztán hirtelen leesett, hogy már egy éve lett volna? Emlékeztem a blogbejegyzésre, és igen, 2009 december. Nem is értem.
A legnagyobb baj az, hogy érzem mennek el a hetek, de tényleg nem tudom mit cisnáltam az elmúlt pár hétben. Utáltam, hogy tanulnom kell, de persze nem tanultam annyit amennyit kellett volna. 3 nap hétvégém volt minden héten, de olvasni nem olvastam, filmeket, sorozatokat nem néztem, a barátaimra, családomra nem volt annyi idő, amennyit akartam volna. Nem netezhettem annyit, mert az rss száma az egekbe nőtt, a mailek úgy szintén, és nekem a netvibes az iránytűm a neten, anélkül elveszek. S ha ez csak nőtt, nem netezhettem ennyit, de akkor mit csináltam? valahova eltűnt ez a három hónap, és nem értem hova, és ez zavar. Annyit tudok, hogy rengeteg zenét hallgattam, talán soha nem hallgattam annyit, mint most. De a zene közben én mást icsnálok, tanulok, olvasok, redenet rakok, képet szerkesztek, valami. De most nem. Jó, még játszottam telefonon, gépen arra emlékszem. De ez nem tölötte ki a szabadidőmet, mert van amikor hetekre hozzá sem nyúltam.
Legjobban pedig attól félek, hogy a következő hetek is így fognak elmenni...
