Az elmúlt két hétben kiderült számomra, hogy nem baj, hogy nem nézek híreket. Mert most voltam nyaralni, ahol folyton politika, meg hírek folytak még a csapból is. Ma már a fejemre szorítottam a párnát, amikor meghallottam huszonhatezredszerre ugyanazt a hírt, mert az olyan izgi, el kell mesélni mindenkinek. Nem értek egyet azzal, hogy ha nyavalygunk, pl. azon, hogy XY 100 milliós végkielégítést kapott, attól bármi is jobb lesz. Jó persze szenvedhetek ezen, de szerintem elég ezt az egészet tudomásul venni és aztán tovább lépni. Pont.
