Vasárnap délután literszámra ittam a vizet a furcsa érzés miatt, mintha ki lenne száradva a torkom. Egy-két óra után zseniálisan rájöttem, hogy nem kiszáradt, hanem fáj. Pedig ezt már hónapok óta nem tette. De a kapcsolási időm rekordsebességű volt. Jó, be is náthásodtam, de csak kicsit, kit érdekel, mondtam magamban. Na hát érdekelt éjjel, nem is kicsit.
Akit nem érdekel az éjjeli haláltusám a szép kis tüneteimmel, ugorjon egy bekezdést.
Szóval lefeküdtem, kicsit náthásabb voltam, semmi gond. Aztán kiderült, hogy a kicsit náthásabb azt jelenti, hogy aludni nem tudok, mert állandóan tüsszögök, folyik az orrom. Jó, ezt úgy eljátszottam két-három órán keresztül, aztán aludtam egy keveset. majd kb. két óra múlva ébredek, hogy ráz a hideg. Mondom remek, igazán örülök neki. Ezzel úgy hajnali hatig elvoltam, mert lázam nem volt. Viszont néha a fogam vacogott a hidegtől, néha pedig olyan melegem volt, hogy az izzadtságtól kis piros pöttyök jöttek az arcomra. Aztán a gyomrom is kavarogni kezdett, és kétszer nagyon szépen ki is jött belőlem minden. Konkrétan minden víz is. Rájöttem, hogy a szervezetem méregtelítése tökéletes. Jött ez ilyen formában, miközben izzadtam, és óránként jártam pisilni, és folyamatosan folyt az orrom. Tudnám, honnan jött ez a sok lötty ki. Miután visszafeküdtem megértettem azt, amit soha nem értettem a könyvekben. megvizsgáltam mi mindenem fáj. És tényleg testrészről testrészre kellett mennem, hogy rájöjjek, az a tompa érzés honnan jön. Ezt kétszer játszottam el kb. egy óra különbséggel, első alkalommal csak a hátam fájt (a feldúcolt párnát nem szereti a gerincem), második alkalommal rájöttem, hogy mindenem fáj.
Közben persze aludni akartam, és ezzel a hátsó szándékkal is vettem be a dedalont, de hát az is kijött minden mással együtt. Ezért új taktikához folyamodva el akartam unni magam. Azzal szórakoztam először, hogy az ország-város játék témáival kezdtem el az ABC-t. Azt hiszem a D-ig jutottam, mert rájöttem, hogy ez nagyon nem működik, mert túl fáradt vagyok hozzá. Aztán eszperente nyelven kezdtem magamban szenvedni. Hú, hogy is volt?
Elegem lett, mert e perc teljesen elcseszte rendes helyzetemet. (egy tagmondattal hosszabb volt, de elfelejtettem) Aztán azt a mondatot próbáltam átültetni a többi magánhangzóra, és rájöttem, hogy az e betű a legjobb. A többivel ugyanis nem ment. Aztán még félóra szenvedés és aludtam is.
