Bohó Boholy bejegyzései

Ezt pedig most találtam facebookon. (ja igen, közben függő lettemXD)

"I didn't fall, I was testing Gravity... it still works."

Tudom, hogy mindenki ismeri, de az előző gondolatomról jutott eszembe (nagyon igaz most ez számomra).

"Oly furcsák vagyunk mi emberek,
  A lelkünk sír, az ajkunk nevet.
   Egymásról azt hisszük boldog talán,
   S irigykedünk egy-egy boldog szaván.
   Azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
   Gondolatai tiszták, s szabadok.
   S nem vesszük, dehogy vesszük észre,
   Hogy könnyei égnek csillogó szemében.
   Különösek vagyunk mi emberek,
   A lelkünk sír, az ajkunk nevet.
   Hazugság az egész életünk,
   Hisz akkor sírunk, ha nevetünk."

MSN: Ne aggódjon, nem szólunk nekik, ha figyelmen kívül hagyja őket.

Örülök, hogy figyelnek a lelki világomra. XD

Elegem van az életemből. Valaki nem akar egy hónapra cserélni? XD Jó, mondjuk utána kérem vissza egy nyelvvizsgapapírral.

Tegnap pedig a műkörmös, szőke hajú postáskisasszoony kezében tűnt el a boríték, amely a jövőmet tartalmazta.

Olyan könnyű a gyerekeknek. öcsém simán elkezdhet hisztizni, hogy ő nem akar gyógytornára menni, és utálja és nem bírja elvilselni. Hát én is így vagyok a nyelvórával, de azért 18 évesen csak nem csaphatok patáliát, hogy egyszerűen nem bírom elviselni a stresszt, amit a közeledő nyelvvizsga jelent. Nem és kész.