Azt álmodtam, hogy egerek vannak a lakásban. Nem aranyos pici, mese-egerek, hanem igazi szürkék, hosszú farokkal, vinnyognak és rágnak. Olyanok, akik azt várják, hogy lekapcsolod a villanyt, és egyszerre másznak elő, és cincognak félelmetkeltően a padlón. Olyanok, hogy végiggondoltam, túléli-e a kutyám, ha a helyén marad, egyedül.
És nem egy volt, vagy kettő. Hanem több száz, kicsi, villogú szemű szörnyecske, akik befészkelték magukat a falba, a csövekbe, mindenhova és nem tudtunk menekülni.
Aztán felébredtem.
